Porlasszalak hamuvá, vagy inkább harapjam le a fejed?
Melyiket szeretnéd jobban?
-Kérdezte áldozatától a roppantul szórakozott sárkány. Szerencsétlen lovagnak addigra már mindkét lábát leharapta és pillanatok választották el a haláltól.- Mielőtt megkönnyítem a szenvedésed, még elmesélek egy történetet.
Yvil Arah mocsarát még senki sem hagyta el élve. Évszázadokkal ezelőtt költöztem ide, mert megtetszett a klíma. Korábban egy vulkán belsejében laktam, a fortyogó lávában aludtam hosszú-hosszú ideig. Sajnos azonban kialudt, így vándorolni kényszerültem. Az elhagyatott kastélyok mindig is vonzottak. Ne érts félre! Élvezem a társaságod, kedves lovag. A fajtársaimét már annál kevésbé, inkább a magányt részesítem előnyben velük szemben -morgott a nőstény és némi tüzet fújt ki az orrán.- Persze ti nagyon mulattattok. Szánalmas kis emberi lények, akik bátornak képzelik magukat. Én ostobaságnak nevezném.
Jöhettek még sok százan, ezren, akkor sem lopjátok el tőlem a kincsem! Már jópár esztendeje hozta el őt ide az apja, de többé nem viheti el ő sem. Nem hallottad még, hogy ne bízz egy bestiában? Nos… Jobb később, mint soha. Mondjuk neked már mindegy. Míg a hercegnő a karmaim közt van, addig a világ összes varázslata sem árthat nekem. Nem pusztít el senki és semmi. Nem adom őt. -a sárkány felbőszülve kapta fel fejét, lendületesen csapott párat szárnyaival, majd a kivérzett lovag felé tátotta hatalmas száját. Az utolsó látvány pár tűhegyes fog, mit a saját vére festett vörösre, majd néma csend és sötétség.
Jöhettek még sok százan, ezren, akkor sem lopjátok el tőlem a kincsem! Már jópár esztendeje hozta el őt ide az apja, de többé nem viheti el ő sem. Nem hallottad még, hogy ne bízz egy bestiában? Nos… Jobb később, mint soha. Mondjuk neked már mindegy. Míg a hercegnő a karmaim közt van, addig a világ összes varázslata sem árthat nekem. Nem pusztít el senki és semmi. Nem adom őt. -a sárkány felbőszülve kapta fel fejét, lendületesen csapott párat szárnyaival, majd a kivérzett lovag felé tátotta hatalmas száját. Az utolsó látvány pár tűhegyes fog, mit a saját vére festett vörösre, majd néma csend és sötétség.